Az ételeimet mind megfőzöm és lefényképezem, így saját fotóval kerülnek fel erre a blogra. 
Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan készülnek az ételfotók, mire szoktam figyelni. Folyamatosan tanulok én is, itt összegyűjtöttem tapasztalataimat, hogy nekem mi vált be, és mi kevésbé.

Nálam a jó ételfotóhoz öt dolog kell:

1.  Gusztusos étel
2.  Szép tálalás
3.  Jó fények
4.  Változatok a témára
5.  Utómunka 

1.        Mitől lesz egy étel gusztusos?

•  Élénk a színe. Ha kevésbé élénk, akkor díszíteni szoktam élénk színű zöldségekkel, hogy jobban mutasson.
•  Láthatóan friss, azaz csillog, gőzölög. Ezért a képhez elő szoktam készülni, még az előtt, hogy az étel elkészül. Beállítom a tányért, a környezetét, így kvázi kipróbálom a kompozíciót. Ha elégedett vagyok, akkor tálalom ki az ételt.
•  Az étel harmonikus elrendezése, és megfelelő láttatása nagyon fontos. Jobb, ha a tálban szellősen van, nem túlzsúfolt a kompozíció, de nem is kong a tányér. Meg kell találni a megfelelő arányokat.
• Ha egy étel nem egyértelmű kívülről, mert pl. egy tekercs vagy sütemény, akkor fel szoktam vágni, hogy a belseje is látható legyen.

2.        Mitől lesz szép a tálalás?

• Szép tányéroktól, alátétektől, szalvétától, evőeszköztől. Összhatás szempontjából fontos a terítő, drapéria, esetleg növények, virágok a képben. Érdemes variálni a stílusokat, hiszen más tálalás illik egy pörkölthöz, más egy olasz tésztához.
• Legyen tiszta a tányér, jó figyelni az ujjlenyomatokra is. Viszont nem baj, ha itt-ott rácsöppen egy kis szaft, öntet. Annál életszerűbb a kompozíció.

3.        Mitől lesznek jók a fények?

• A természetes fény megmutatja a színeket, és nem vet természetellenes árnyékokat az ételben. Mivel nem profi fényképező felszereléssel dolgozom, soha nem használok vakut.
• A napfényt is elkerülöm, de napsütésnél az árnyékban fotózás nagyon szép képeket eredményezett már.
• Borús időben is csináltam már szép ételfotókat, de akkor meg kell küzdeni a kékes árnyalatokkal, amik nem teszik igazán gusztusossá az ételt.

4.        Több kép

Minden ételre készítek több beállítást, és azokból egyenként is jó pár fotót. Sose lehet tudni, melyiken lesz véletlenül rossz helyen a fókusz, vagy végül melyik beállítás mutat a legjobban a képernyőn. Ha egyszer megettük a "modellt", akkor a dolgot már nem lehet visszacsinálni.

5.        Utómunka

Kifejezetten szeretem a digitális utómunkát. Van olyan beállítás, amikor csak a legdrágább fényképezőgépek (vagy azok sem) képesek visszaadni azt, amit a szemünkkel látunk. Viszont ha pl. egy képszerkesztőben megemeljük a kontrasztot, akkor sokkal közelebb jutunk hozzá.

Ha tetszett a cikk, és megnéznéd a fotókat és a recepteket, akkor katt ide.